Visszér anatómia. Funkcionális anatómia II. | Digitális Tankönyvtár

Visszérbetegség Minden egyes szívveréstől előbbre hajtva, a vér végigáramlik a testünkön, hogy minden sejtet ellásson az életfontosságú oxigénnel és tápanyagokkal.

Ahogy ezeket a rendeltetési helyükre vitte, a vér máris felveszi a sejtek által leadott salakanyagokat, amelyeket a visszafelé vezető útján kell elszállítania, hogy megszabaduljon tőlük.

Ez a visszafelé vezető út azonban nem problémamentes.

Ér (anatómia)

A vékonyfalú vénákon át a vér legnagyobb részének a szív felé vezető úton a nehézségi erő ellenében alulról felfelé kell haladnia. A különböző kockázati tényezők hatására a visszér korai diagnózisa vér a vénákban egyre lassabban folyik, miáltal könnyen vérpangás jöhet létre.

A szívtől a szövetek felé haladó ereket artériáknak ütőerek, verőereka szövetektől a szív felé haladó ereket pedig vénáknak gyűjtőerek, visszerek nevezik. A kettő között a szöveteket dús hajszálér-hálózat kapilláris-hálózat szövi át, melyben a vér és a szövet közti anyagforgalom végbemegy. A kapillárisok területén történik pl.

Ez nyújtja és tágítja a vékony vénafalat — feszes, telt visszeres csomó keletkezik. Visszér anatómia a rizikófaktorok hatása továbbra is fennáll, a kóros folyamat komolyabb vénás betegséggé fejlődik, ami lábszárfekélyhez vagy trombózishoz vezethet.

Ezek, bár nem hajtóerői a keringésnek, de azért korántsem passzívak, mert faluk tónusának változtatásával, sőt egyes helyeken űrterük teljes elzárásával, vagy összeköttetések megnyitásával, a vérnek egyes szervekre való elosztását mélyrehatóan befolyásolják. A vérerek három csoportját kell megkülönböztetnünk a központi szivattyúhoz — a szívhez — viszonyított helyzetük szerint. A szív kamráiból eredő verőerek arteriae[ 4 ]4 elasticus rostok és simaizomelemek kombinációjából álló csövek. Verőereknek nevezzük őket, mert a szívkamrák összehúzódásakor a verőeres rendszerbe nyomult újabb vérmennyiségtől eredő nyomási hullám végigterjed az egész arteriás rendszeren, visszér anatómia ez érverésként pulzus tapintható felületesebb fekvésű verőereken arteria radialis, arteria dorsalis pedis, arteria temporalis superficialis stb.

A visszér anatómia betegségstádiumok nagy egészségi kockázata miatt sürgős, még idejében történő beavatkozásra van szükség. Ezért kezeljék a visszértágulatukat, hgy megelőzzék a súlyosabb vénabetegségeket!

Vena cava inferior

Egy kis anatómia Az izmos és vastag falú verőerek artériák a friss, oxigén dús vért viszik a szervek, végtagok felé. A vékony vivőerekben vénákban pedig a felfrissítésre váró vér kis nyomáson, lassan folyik vissza a szív és tüdő felé.

Két csoportjuk van a mélyvénák, amelyek a verőereket kíséri, és felületes, bőr alatti vénarendszer.

Nincs többé visszér!

Ha a mélyvénák épek, a felületes rendszer kiirtható, hiszen a szállítás feladatát ellátják. A vivőerekben azért tud a vér visszafelé áramlani, mert a szív pumpáló ereje érvényesül, illetve a vénákat körülvevő feszes szövetrekesz — izompumpák — nyomást gyakorolnak rájuk.

Ez a nyomás továbbítja a vért az erekben. Ellenkező irányú áramlás azért nem lehetséges, mert a vénán belül billentyűk vannak, és ezek egy irányba nyílnak. Ezen kívül a nyirokrendszer segít még be a visszaszállító feladatba, mert akadályoztatott vénás keringés esetén a vér egy részét elszállítja.

Visszérbetegség

A hasi légzést követő rekeszizom mozgásnak szívóhatása van. A rekesz mozgása az izompumpa-elv alapján a felszálló vénákra hatva megkönnyíti a vénás vér visszaáramlását. A vér visszaáramlását gátló tényezők lehetnek a sok ácsorgás, az ülő foglalkozás, a mozgáshiány, az elhízás, a különböző szorító ruhadarabok.

Ezek hatására nő a folyadékoszlop nyomása a vénás oldalban. Mivel a véna fala vékony, simaizomzatban sokkal szegényebb, mint az ütőér fala, a nagy artériás nyomásnak nem tud ellenállni, kitágul, létrejönnek az első visszértágulatok.

Ezzel szemben, ha erős izomműködés van, és nem terheli nyomás a folyadékoszlopot, ideális a vér visszaáramlása.